Tips - GARDROBE PROBLEMS

GARDROBE PROBLEMS

Ha gardrób, akkor mindenki valami ilyesmire vágyik, de a valóság általában,

inkább ez...

A reálisan ideális pedig az, amire érdemes törekedni, azonban ha a te ruháid számára otthon nagyjából akkora négyzetméter jut, mint az én egész szobám, akkor legfeljebb csak azért olvasd tovább a bejegyzést, hogy egy jót nevess.

Történt ugyanis, hogy ráébredtem, hogy annak ellenére, hogy természetesen nincs egy göncöm sem, valahogy sehogyan sem férek el, és ezen a rendszeresen ismételt vérengzések sem segítettek - amit békésebb körökben szelektálásnak hívnak.

Bizony, ha három nő él egy fedél alatt,  főleg olyan egyedek, akik terápiás céllal is képesek nekiindulni egy egész napos vadászatnak, akkor előbb-utóbb előáll az a helyzet, hogy a természetes élőhelyük területe vészesen lecsökken, a ragadozó ösztönt azonban semmi sem képes csillapítani, ha a kiszemelt zsákmány elérhető közelségbe kerül...

Így új szekrény beszerzése mellett döntöttem, azzal a kompromisszumos megoldással, hogy ezentúl igyekszem a saját territóriumomon belül maradni, és mostantól érintetlenül hagyom mind a nővérem, mind anyukám tárolóeszközeit. A szóhasználat itt sem véletlen, ugyanis a megfelelő darab kiszemelése közben bejárt szaküzletek kínálatából válogatva ébredtem rá, hogy tulajdonképpen mennyi féle megoldást találhatunk ruháink számára. Én már határozott céllal indultam, melyeket a már eleve meglévő bútoraim szabtak, így csak a gondolattal játszottam el, hogyan másképp lehetne még, és hát be kellett lássam, hogy az én igényeim igencsak szerények, mely jelenséggel ebben a formájában utoljára talán a gimis házik lemásolásakor találkoztam.

Engem egészen konkrétan két szempont vezérelt:a szín és az ár. Nos igen, itt lesz a pont, ahol a barátom olvasás közben felhördül- ennél ugyanis jóval hosszabb a szükséges lista, (ha csak arra gondolok szegénykém mennyit méricskélt és logisztikázott,) természetesen az sem hátrány ha tudod mekkora bútorra van szükséged, vagy legalábbis mekkora az, ami még elfér valahol a szobádban. Ez tényleg fontos, hiszen hiába csorgott a nyálam egy-két hatalmas többajtós tükrös csoda után, nem csak a pénztárcám mérete bizonyult kicsinek. A szobámban lévő többi bútor bükk színű, ami remekül passzol az egyébként narancsos-mediterrán árnyalatú designjához, de így hiába lehet kapni szebbnél szebb, és viszonylag baráti árú fehér szekrényeket, adott volt, hogy gardróbból is a bükkre lesz szükség. Szerencsére még a színkorlátozás sem bizonyult drasztikusan redukáló erejűnek, ugyanis ez egy elég gyakori árnyalat a lakberendező berkekben. Több napos bútorbolt túrák és némi mérlegelés után, ahogy az lenni szokott, visszatértem az eredeti választásomhoz, melyet az "alszom rá egyet" elven, több hétig várakoztattam, azonban tegnap óta már az ágyam végében üzemel. És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, amiért javasoltam az olvasás folytatását abban az esetben is, ha valójában nincs szükséged ruhásszekrényre, történetesen ugyanis az én választottam lapraszerelet formában érkezett jelenlegi lakhelyére. Na ez az a szó, ami minden nő rémálma, és félreértés ne essék, semmi gondom az emancipációval, de ez azért mégiscsak férfi munka, kezdve ott, hogy már az összeszerelési útmutató értelmezéséhez is komoly szakértelem szükségeltetik. Természetesen nem állítom, hogy több napos kemény munkával egy nő ne tudná összerakni a bútort, de majdnem biztos vagyok benne, hogy annak minősége és stabilitása még a tripla adag belefektetett energia ellenére is alulmaradna, egy igazi hím levezénylésével összeszerelt darabbal szemben. Említettem, hogy két másik nővel élek egy fedél alatt? Szóval higgyétek el, tapasztalatból beszélek, és a fantáziátokra bízom pontosan miért, de megsúgom, ez itt a nevetés helye. 

Az eredeti példányak valahogy így kellene festenie, csak egy ajtós formában:

Én ugyan csak az instrukciókat követtem, de részt vettem az alkotás folyamatában azonfelül is, hogy sopánkodtam rajta, hogy miért nem lehet úgy megvenni a bútorokat, ahogy a boltban ki vannak állítva?

És íme a végeredmény:

Összegyűjtöttem a nézelődés alatt kiszúrt kedvenceimet, beleértve az egészen alternatív megoldásokat is.

Ez a két fehér Ikea darab, a színük ellenére megdobogtatta a szívemet, főleg, a klasszikus, igazi jó kislány szoba hangulátát idéző második, ami mellett várnám, hogy Pán Péter megjelenjen az ablakomban.

A ruhaállvány nagyon praktikus lenne számomra, ha nem lenne két macskám, akik miatt a rendszeres takarítás ellenére is, folyton száll a szőr a laskában, és igencsak érzékenyen tud érinteni, mikor a ruháim sem menekülnek, főleg mikor indulás előtt veszem észre, hogy kifogyott a szösztelenítő henger. De vessen magára, aki lusta akkor megvenni, mikor tudja, hogy már kevés van benne. Azonban ebben az esetben  remek szolgálatot tud tenni a ruhazsák, és akkor is, mikor már annyira nem férsz el, hogy az ajtón lógnak a ruháid, (igen, valóban szükség volt a szekrényre).

Ha semmilyen logisztikai menedzselés nem elég, hogy bepaszírozz valahova egy egész szekrényt, akkor próbálkozz az alábbi verziókkal, amiket szerintem kifejezetten designosan is meg lehet valósítani egy kis kreativitással.