Personal - FAŽANA

FAŽANA

 Mindenhol jó, de a legjobb mikor nyaralni megy az ember. Már ha engem kérdeztek. Külföldi élménybeszámolóim közül olvashattatok már a New Yorkban töltött hetekről, (tudom tudom még azóta is lógok Washingtonnal), azonban most a történelmi Magyarország egykoron kizárólagos autonómiát birtokló területére, azaz Horvátországba látogattam. Na de okostojás énemet ezúton elnémítom, beszéljenek is helyettem a képek.

A Rovinjban töltött 3 alkalom mindegyikén megállapítottam, hogy az édes és gondtalan nyugdíjas éveimet itt kell leéljem hatalmas levendula csokrokkal a tengerre néző házamban. Őszintén remélem, hogy erre több esély van, mint a reggeli fogadkozásomra miszerint ma nem eszem csak gyümölcsöt.

Olvastátok Celia Rees Kalózok című könyvét? Na én azóta vagyok a szívem mélyén kalóz. Persze csak a középkori hercegnő és második világháborús partizán mellett. Nos igen... egy kissé abnormális és szélsőséges vágyaim vannak. Ó, és a varázslót ki ne felejtsem!

Őszintén még mindig teljesen értetlenül állok a foodporn jelenség előtt de ha utazó naplóról van szó, akkor egyenértékű emléknek számít.
Habár megcsillogtattam a főzőtehetségemet, az esetek többségében azért jobb ezt a profikra bízni. Ezúton is köszönöm az isteni fajitast drága Meának!

És végül de nem utolsósorban, új hobbim van!

Love y'all

Up to date - LOVIN' LEMON

LOVIN' LEMON 

Nyár elején a Red repeat és a Redioactive című bejegyzéseimben beszámoltam a piros szín iránti szenvedélyemről, így július közepén pedig a folyamatos kánikula és tűző napsütés hiányát pótolva a pasztell sárgába bolondultam bele. Kissé szégyellem is, hogy eddig nem említettem sehol hiszen a Pantone prófécia "lemon zest" néven már a téli előrejelzésében megüzente, hogy ha tavasz akkor napsárga. Azok akik nem ragadtak le a fast fashion boltok fekete-fehér és a virágmintás örvényében és sikerült kiúszniuk a partra, már bizonyára rá is kaptak a nap színére. És habár én még csak szárítkozom, így hónom alatt a mentőövvel is sikerült belebolondulnom.

Egyik legkedvesebb magyar tervezőm Gyöngyösi Reni idei tavaszi-nyári kollekciójában is visszatérő árnyalat, ez pedig véglegesen egyenlítette a helybérleti díjat a szívemben. Mióta beszereztem a saját, külön bejáratú lemon darabomat, nem is tudom hova legyek a gyönyörűségtől, hogy végre én is kiscsibének öltözhetek. Hamarosan pedig a tojásból is kibújok, hiszen a jó szokásokat illik megtartani, így a következő poszt természetesen ebből lesz. Ehhez csak némi türelemre lesz szükség ugyanis megsúgom, hogy egy blézerről van szó és nincs bennem elég mazochizmus, hogy a negyven fokban felkapjam akárcsak pár kép erejéig is. Addig is inspirálódjatok a chictopia-ról vadászott képekből és élvezzétek a nyarat!

Up to date - FESTIVAL SOCIETY

FESTIVAL SOCIETY

A fesztiválozás az igazi hivatalos ereszd-el-a-hajam, a tombolás, porban ugrálás, mindenkivel barátkozás, heti 10 óra alvás, egyszóval a non stop delírium időszaka. Egy-egy ilyen esemény alkalmával nem csak a világ, de kis hazánk apraja nagyja is összegyűlik, meghazudtolva minden szociológiai tanulmány előzetes következtetését. Ez alapvetően az igazi pikantériája az egész bulinak, hisz sokszor olyan arcokat és stílusokat láthat az ember, amit egy átlag kedd délután, legalábbis nálunk biztosan nem. Egyszerűen leírhatatlan hangulattá válik, ahogy az a rengeteg különböző egyéniség képes pár napra egy hatalmas közösséggé fejlődni. Ahol mindenki mindenkinek a legjobb haverja, eltűnik az előítélet, a rasszizmus, és otthon hagyunk mindent, amihez a hétköznapi életben foggal körömmel ragaszkodunk, mint státuszunk és identitásunk alapvető hozadéka.
 Azonban a teljes tudathasadás állapota előtt, mielőtt a varázs az első éjszakával együtt leszáll, azaz amíg a negyven fokban, fáradtan és éhesen már órák óta a sorban állsz, kritikusabb vagy, mint bármikor. Elnyomhatatlan tudálékos énem rögtön analizálni kezd és ha minden bizonnyal alaptalanul is, de rögtön prototípusokat alkot. Biztosan emlékeztek a Fashion society című bejegyzésemre, ahol már bővebben kifejtettem erről az ars poeticámat, de most is megjegyezném, hogy a kategorizálás nagyon fals dolog, ugyanakkor nélkülözhetetlen, hiszen szimplán megőrülnék a rengeteg információtól, így nem él ember a földön aki ne tenné.

Így aztán néhány szórakoztató kis történet szemtanújaként megalkottam a fesztiválozás nélkülözhetetlen karaktereit.

VIP BABY

Feltűnően átverekedi magát a kilométeres földi halandókból álló soron (ahelyett, hogy megkerülné), miközben fennhangon fanyalog az édi-bédi nyuszifüles tokjában leledző okostelefonjába, hogy alig talált parkoló helyet a bejárat mellett, és egyébként sem tudja melyik ablakhoz álljon.
Hogy bizonytalanságát leplezze és időt nyerjen, felken még egy adag indokolatlan mennyiségű szájfényt, majd naná, hogy persze pont hozzád hajol és megkérdezi, hogy nem tudom-e hol találja a vip bejáratot.
Igaz, csak egy van belőle VIP/PRESS felirattal. Valóban megtévesztő.

SZNOBKODÓ

VIP baby szeretne lenni, de túl sok az esze és túl kevés a pénze, mindemellett elhatalmasodó kisebbségi komplexusát szeretné a látszat soványka illúziójával elfedni.. Bár már hónapok óta becsületesen dolgozik, és nem utazik fancy nyaralásra még 3x az idényben, de erről mint szerinte kínos és cenzúrára szoruló részletről mélyen hallgat. Ehelyett a józsefvárosi piacról beszerzett műanyag, de emblémás designer kopi táskájából kiveszi a lehetőleg ugyanolyan tárcáját, jól körbenéz, mindenki látta-e, majd megbizonyosodva hogy már senki nem figyeli gyorsan megveszi a napijegyét.

FESTIVAL FACE

Nem ritkán raszta úriember, csuklótól a könyökéig egyáltalán nem látni a bőrét, vagy a rengeteg megfejthetetlen tetoválások, vagy az elmúlt évek létező összes nagyobb bulijának karszalagjaitól. A sörös doboz olyan elengedhetetlen kellék a kezéből, mint instagramról a selfie képek, (no fence, nekem is van) és ha öngyújtót szeretnél tarhálni, ő biztosan kisegít. Délelőtti felbukkanása ritka, ilyenkor valamelyik üdülő konyhájának a padlóján alszik, mivel ki tudja, hogy kicsoda belehányt a sátrába, és azért neki is vannak igényei.

 GOOD FRIEND

Habár már az első nap délelőttjén nem igazán vágja hol is van tulajdonképpen, de kitartóan támogatja még nála is szétesettebb barátját, miközben hangosan üvöltözi kedvenc gyerekkori mondókáját, amelyet az átlag szemlélődő csak az utolsó mondatból ért meg, melyre az ismétlődő performansz tulajdonképpen koncentrálódik: 'egy kis dombra lecsücsülünk..." és borul is a szövetség, könnyebben mint a németek és a Szovjetunió között, és biztosan fel sem áll addig még a következő jó barát talpra nem segíti őket.

Viccet félretéve, nagyon kíváncsi vagyok, meséljetek, mik a Ti kedvenc fesztivál sztorijaitok? :)

My try - COLOR BLOCKIN'

COLOR BLOCKIN'

Sokakat megosztó divat idén a color blocking, azaz élénk, karakteres színek párosítása. Ti mit gondoltok róla?

Personal - FASHION SOCIETY

FASHION SOCIETY

Vizsgaidőszak alatt a Fővárosi Sz.E. könyvtárban üldögélve, a jegyzetelés és a rendszerint fellelhetetlen szakirodalmak (bár meglehet, csak én vagyok teljesen szerencsétlen) hajkurászása közötti szünetben az ember egy komplett kis társadalmat fedezhet fel. Persze az is lehet, hogy csak az agyamra ment a szociológia, mindenesetre vagy a leendő szakmám, vagy az olykor elhatalmasodó mániákusan elemző személyiségem miatt, de a minap felfedeztem, hogy egy kis humorral és némi öniróniával milyen remekül tipizálhatóak vagyunk. Természetesen most csak az öltözködési szokásaink keretein belül maradva.

A divatszociológia mint olyan egyébként létező fogalom a társadalomtudományokban, ám én most semmilyen messzemenő következtetést nem szeretnék levonni senki várható/ leendő életkörülményeiről és/vagy részletesen elemzett mentalitásáról. Csupán egy humoros, kissé karikatúraszerű afféle görbe tükröt tartanék magunk elé. A cél, hogy kicsit elgondolkozva jót mosolyogjunk magunkon, hiszen mind beletartoz(t)unk egy, vagy több ilyen kategóriába és mindemellett rendszeresen használjuk őket. Ezek persze igen sematikusak és leegyszerűsítettek és millió átmenet létezik közöttük.

 FASHIONISTA

Mindig olyan, mint aki épp egy kirakatból lépett ki. Kifutó számára az egész világ, rendszerint lépten -nyomon megbámulják, de ez őt egy cseppet sem zavarja, sőt! Stan&Pan pajtásai az élénk rúzs, millió,millió kiegészítő, valamint egyedi, designer darabok. 

STYLISH

Pontosan tudja miből mennyit és hogyan. Követi a divatot, de sosem egy az egyben veszi át a különböző irányzatokat. Megjelenésének legfőbb kiegészítője a személyisége, mindig mindent ennek alárendelten választ, így tökéletes harmónia jellemző rá. Távolról csodáljuk és irigyeljük, és hiába is vennék fel ugyanazt, pont a lényeg hiányozna. Az ilyen típusú lányok sokszor még a skinny jeans fehér poló kombóban is tökéletesen festenek. Valahol mind efelé a cél felé evickélünk, ki közelebb ki távolabb, de mind ebbe az irányba haladunk, mi több, a blog címe is ezt az utat támogatja.

(MŰ)SZNOB

Egy szett sosem lehet tökéletes kellő mennyiségű logó nélkül, és a legújabb kiadású okostelefon is alaptartozék. Félreértések elkerülése végett, távol álljon tőlem az irigység, biztosak lehettek benne, hogy a Gucciban is olyat választanék, amin nincsen márka jelzés. A minőség és az egyediség az, ami értékessé tesz egy darabot, nem pedig a brand jelzés. És amikor a logó mellet minőség sincs... A sznoboknál már csak műsznobok a szomorúbbak, akik hamisított műanyag táskák mögül lesajnálóan méregetik a világot abban a reményben, hogy kellő arroganciával hihető a szerep.

HIPSTER

Eredendően a  '40es évek Amerikájában használat kifejezés, amit a jazzklubbok hallgatóságára használtak. Azóta mint fogalom toldozták foltozták rendesen, míg eljutottunk a mai formájáig, ami létezik, ismerjük, mégsem tudjuk pontosan. Legalábbis én nem.
Vannak igazi hispterek, hipsternek kinézők, és olyanok, akikről nem látszik, de hipster identitásúak.
Erre jellemző, a mainstream dolgok lefikázása, és hogy hajlamosak túl sok mindent mainstrem dolognak titulálni, ám imádnak mindent amit vintage vagy retro.
 Az elmúlt pár év tininemzedéke lecserélve az emo korszakot, ezt a stílust vette fel lázadásképpen, azonban az esetek többségében a mentalitás helyett csak a bajusz-bagoly mintával sikerült azonosulniuk. Tisztelek a kivételnek természetesen, az igazi hipster nagyon művelt és nyitott, esze ágában sincs két motívum és egy szocialista SZTK keretes szemüveg mögé bújva nagy szavakkal dobálózni.

ALTER

Lehet megköveztek érte, de én úgy látom, hogy az alter és a hipster stílusok lelkületükben egészen hasonló irányt visznek. Öltözködésben azonban egészen másképpen nyilvánulnak meg. Legjellemzőbb talán a hatalmas színes sálak, mókás fülbevaló, és/vagy napszemüveg, torna/Tiszta cipő és a BFF státuszú bicikli. Általában igazi művészlélek, nyáron a fesztiválok, télen a teaházak lakója. Imádja a frappáns feliratos, és mások számára érthetetlen pólókat, felemás fülbevalókat, vagy különböző színű zoknikat és a polgárpukkasztást. Gyakran látni könyvtárban, és a buszon is előbb látod szépirodalommal a kezében, mint Joy-t lapozgatni. Követendő példa.
Igazi művelt filozófus, egy üveg bor mellett bármiről el tudsz vele beszélgetni, azonban óvatosan, a magas műveltség gyakran torzul kultúrsznobsággá. Akik ezt képesek maguk mögött hagyni, azok általában mosolygós, életvidám és rendkívül értelmes emberek tarka öltözékben.

A NŐ

Példaképe Audrey Hepburn, és biztos lehetsz benne, hogy vérig sértődik ha Marylin Monroe-t előtte említed. Ha már ikon, én is a bambiszemű művésznő legnagyobb rajongói közé tartozom, így megértem ha más is csak olcsó nőcskének látja a sok botrányba keveredett, színészi pályába kezdő táncos(?)nőt. Ne aggódjatok, már érzem a woodoo babába döfködött szurkálásokat, így némiképp enyhítenék az ítéleten, bárhogyan is jutott fel, de Marylin igazán magasra jutott, így a női emancipációs törekvéseknek is úttörő példakép lehetett.
A klasszikus női stílust követőre a legigazabb, hogy alapdarabokra épít és a letisztult vonalakat és szabásokat kedveli. Színe a fekete, a fehér és a piros. Az igazi nő úgy viseli a vörös rúzst, hogy közönséges vagy nevetséges hatást érne el, és mindig tudja mikor és mennyire legyen visszafogott. Hajlamosak elsőre butácskának ítélni, azonban ez gyakran csupán a kezdeti elegáns távolságtartás érzékcsalódása.

A SPORTOS

Ha életmód akkor adott a tökéletes alak és az Atkins diéta fejből oda-vissza, valamint a reformkonyha minden csínjának-bínjának alapos ismerete, ha pedig csupán stílus, akkor nike free run és nem csak a múlt hét óta. A gyors kaját hírből sem ismeri, és biztos lehetsz benne, hogy szerelmi bánat esetén előbb visz el falat mászni, minthogy limonádé filmeken pityeregve fagyit kanalazzatok. Kim Kardashian hátsóját mélységesen megveti, és nem kap 5 másodpercben belül agymenést Rubint Réka hangjától. Olvasgatni legfeljebb a Health magazint szokta, de a kalória táblázatot kívülről fújja.  Az egészséges életmód túldimenzionálásának hiánya esetén azonban csak a komfort és a praktikusság a szempont, és ennek az öltözködését és alárendeli.

Őszintén remélem, hogy senkit sem bántottam meg, de mint már fentebb írtam hiszek benne, hogy egy ember túl összetett lény ahhoz, hogy csupán egy kategóriába sorolhassuk. A stílusok többsége több helyről inspirálódik, és természetesen a személyiségünk sem címkézhető, vagy sematizálható ilyen módon. Ez inkább egy ironikus társadalomkritika, arról, hogy hogyan is tesszük mégis mindezt.

My try - SHININ'

SHININ'

Event - PRIESTON FASHION SHOW

PRIESTON FASHION SHOW

A Belfeszt számomra mindig a tornacipő és Quimby koncert kombóból álló tini éveim nosztalgia estéje, azonban idén ez több okból sem valósult meg.  Egyik, hogy tudtommal a Quimby idén nem is lépett fel, ám ennél egy sokkal elfogadhatóbb kifogással is készültem. Nagy Noémi bemutatóján jártam. Terítéken a jövő nyárra jósolt trendekkel, egy halom gyümölcstállal és az addiktív fehér csokoládé szökőkúttal.

A célom nem a feltétel nélküli ömlengés, de nem kell ahhoz finnyás, flegma fashionistának lenni, hogy az ember lássa ha valamiben sok meló van.

Egy kis plusz érzékenységgel pedig tisztán látható, hogy Noémi és csapata milyen elképesztő munkát végzett. Nem csupán a kollekció minősége és aprólékossága volt számomra rég nem látott kedves vendég, de az esemény is egyszerűen kifogástalan színvonalon zajlott. Sehol egy elnagyolt vagy félkész gondolat, vagy baki, minden ment a maga letisztult, elegáns módján, pont úgy, ahogy a Prieston jövő nyári kollekcióját megálmodták.

A színek és az anyagok harmóniája külön melengette a mix&match félreértelmezésekbe belefáradt lelkemet, a visszafogott pasztelles árnyalatok pedig végre megkapták a megérdemelt elsőséget a jövő nyári tervekben, hiszen tavaly, és nagyon úgy fest idén is osztozkodniuk kell a trónon a neon irányzattal. 

A helyszín a Váci 1. Üzletház, és az élő zenei aláfestés, azaz a Compact Disco mini koncertje is mind-mind hozzátettek, hogy az összkép ennyire kifogástalan legyen. Higgyetek nekem, a szép szavak halmozása sosem volt az én műfajom, sőt, alkalomadtán kifejezetten rosszindulatú természetem előbb szúrja ki a hibát bármiben -de szerencsére legalább magában is, mintsem a jót, és az értékelendőt. Igaz, e-tekintetben javuló tendenciát mutatok, főleg ami az önelfogadás rész illeti, azonban most erre nem térnék ki. Úgy vélem kezdetnek elég alaposabban szemügyre venni a Prieston logóját, hogy lássuk valóban minden részletre odafigyelnek. 

Ezúton is szeretnék Noéminek gratulálni!